A közösségi gyűlés célja, hogy egy közösség véletlenszerűen, de bizonyos jellemzők (pl. kor, nem, iskolai végzettség stb.) alapján reprezentatívan kiválasztott tagjai egy közös tanulási, információszerzési folyamat után együtt gondolkodjanak, majd megoldási javaslatokat dolgozzanak ki egy a közösség számára fontos kérdésről.

A közösségi gyűlések, bár mindig a helyi körülményekhez és az adott témához igazodnak, szigorú módszertan alapján épülnek fel, és fontos, hogy megvalósításuk, lebonyolításuk a politikai döntéshozóktól függetlenül, a szakpolitikai kiegyensúlyozottság biztosításával történik.

A közösségi gyűlés módszerének alkalmazásával

• erősödik a demokrácia,
• csökkennek a politikai          egyenlőtlenségek,   többen vesznek részt a döntés-előkészítésben,
• fejlődik a demokratikus vitakultúra,
• hatékonyabbá válik    a         döntéshozók             és       az       állampolgárok           közötti együttműködés,
• erősödik a közbizalom, és segítségével
• valódi társadalmi támogatottsággal bíró szakpolitikai döntések születnek.

A közösségi gyűlések emellett átláthatóvá teszik a különböző érdekeket és csökkentik az egyes érdekcsoportok befolyását, tájékozódási lehetőséget kínálnak a résztvevőknek, de a közösség más tagjainak is, és a tapasztalatok alapján jó döntésekhez vezetnek.

Az elmúlt évtizedekben a világ számos országában több száz közösségi gyűlést szerveztek már helyi önkormányzati, regionális, országos és nemzetközi (például Európai Uniós) szinten egyaránt. Magyarországon először 2020 őszén Budapesten valósult meg döntéshozói támogatottsággal bíró, helyi önkormányzati szintű közösségi gyűlés; ezután Miskolc és Érd városa használta ezt a módszert a döntéshozatalban; Pilisborosjenő pedig az első falu, amelyben közösségi gyűlés valósulhatott meg.

A közösségi gyűlés tagjainak kiválasztása

2024 szeptember végén a falu minden lakója értesülhetett róla, hogy milyen eseményre és hogyan tud jelentkezni. A regisztráció egy online felületen zajlott. A 74 jelentkező közül sorsolással, egy algoritmus segítségével került kiválasztásra 30 résztvevő, úgy, hogy a csoport a lehető leginkább reprezentatív legyen a falu lakosságát tekintve. A kiválasztási beállítások alapja egyes tényezők (életkor, iskolai végzettség) tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa volt, de más tényezők (falun belüli lakóhely, munkavégzés helye, igénybe vett szolgáltatások stb.) esetében is az arányosságra és sokszínűségre törekedtünk.

Az alábbi ábrán láthatók a beállított célszámok és -arányok (1. oszlop), a 74 válaszadó adatai (2. oszlop), az első körben kiválasztott 30 fő adatai (3. oszlop) és végül a helyettesítésekkel létrejött 30 fős “testület” adatai (4. oszlop).

A részvételüket megerősítők 47%-a férfi, 53%-a nő. A 16-29 éves korcsoportba tartozik 17%-uk, 30-44 éves 30%-uk, 45-64 éves 33%-uk, 65 éves vagy idősebb 20%-uk. Általános iskolai végzettséggel rendelkezik 17%-uk, érettségivel 31%-uk, befejezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 52%-uk. Ami a lakóhelyüket illeti, az Ófaluban lakik 90%-uk, a belső új településrészeken (pl. Lazarét, Rozália Lakópark) 3%-uk, a Bécsi út melletti külső településrészeken 7%-uk. Újabban beköltöző, vagyis kevesebb mint 2 éve él a faluban 7%-uk, 3-9 éve él itt 20%-uk és régebben, több mint 10 éve 73%-uk. 17%-uk dolgozik helyben (helybeli munkahelyen), 3%-uk távmunkát végez otthonról, más településre jár dolgozni 34%-uk, vegyesen dolgozik otthonról és más településre eljárva 23%-uk, és diák vagy nyugdíjas volta miatt nem rendelkezik munkahellyel 23%-uk.

29%-uk veszi helyben igénybe az orvosi, szociális ellátást, 28%-uk a boltokat vagy postát, 15%-uk gyermeke jár a helyi bölcsődébe, óvodába vagy iskolába, és 28%-uk jár a helyi művelődési intézményekbe és kulturális programokra. 57%-uk nevel vele együtt élő, eltartott gyermeket otthonában.

Facilitálás

A közösségi gyűlés vezető facilitátora Menner Ákos volt, akivel öt független asztalfacilitátor dolgozott (Csere Áron, Fekete Éva, Mátai Tamás, Orosz Lajos és Pólya Bernadett). A közösségi gyűlést segítette munkájával a vezető facilitátor mellett Generál Péter is. A facilitátor-csapat feladata volt, hogy a Közösségi Gyűlés során a munka eredményesen, az előre eltervezett folyamat szerint haladjon, figyelembe véve a résztvevők felmerülő igényeit is. A vezető facilitátor felelt továbbá a közösségi gyűlés módszertanilag megfelelő lebonyolításáért, a részletes program kialakításáért és a gyűlés napjainak levezetéséért.

„A folyamat összességében növeli az emberek közötti bizalmat és segíti a közösség fejlődését, ami a pilisborosjenői gyűlésen is kézzel foghatóan megtörtént.”

„Meglepően pontosan informált, a település megítélésében egyetértő közösséggel dolgozhattam együtt facilitátorként, aminek van víziója lakóhelyéről és hisz a közösség erejében, tenni akarásában. A megfogalmazott célok nagyon hasonlóak voltak a résztvevők között, az oda vezető utak, megoldások már árnyaltabbak voltak.”

„Sokak számára kiderült, hogy még ha stílusban, véleményben nagyon eltérőek is a falu lakói, végső soron ugyanazt akarják: egy élhető, biztonságos falusi környezetet, ahol az emberek ismerik és segítik egymást és lehetőség szerint tiszta környezetet teremtenek maguknak.”