A „Milyen faluközpontot szeretnénk Pilisborosjenőn?” közösségi gyűlés összefoglalója
A címben szereplő kérdésre kereste együtt a választ 22 véletlenszerűen kiválasztott pilisborosjenői lakos egy teljes hétvégén át, 2024. november 9-10-én. Pilisborosjenő volt a harmadik magyarországi település, amely közösségi gyűlést szervezett. Az esemény a Sortition Europe és Pilisborosjenő Község Önkormányzata közös szervezésében valósult meg. A Sortition Europe rövid összefoglalója az eseményről Sándor Bea szerkesztésében.
A közösségi gyűlésre gyakorlatilag minden pilisborosjenői lakos meghívót kapott szeptember végén: minden postaládába eljuttattunk egy értesítő-meghívó levelet, amely röviden leírta a közösségi gyűlés működését és a jelentkezés módját, és a felhívás megjelent a település sokak által követett hírcsatornáin is.
A jelentkező 74 főből választottunk ki véletlenszerűen 30 főt úgy, hogy nemük, korcsoportjuk és iskolai végzettségük tekintetében reprezentálják Pilisborosjenő 16 év feletti lakosságát. Arra is figyeltünk, hogy a településen belüli lakóhelyük, munkahelyük, az általuk igénybe vett helyi szolgáltatások, valamint annak alapján is sokszínű legyen a résztvevők köre, hogy mióta élnek a településen és van-a velük élő eltartott gyermekük.
A közösségi gyűlés első napja az ismeretszerzésre fókuszált. A polgármester bemutatta a falu főbb demográfiai adatait, szó esett Pilisborosjenő faluközpontjának történetéről és fejlesztési lehetőségeiről, az eddigi tervekről, és beszélt a meglévő intézményekről és szolgáltatásokról a Faluház vezetője, a helyi Waldorf iskola képviselője és az Egészségház orvosa valamint a helyi piac szervezője is. A résztvevők problématérképet készítettek, majd a hallottak és a tapasztalataik alapján elemezték, hogy mit tekintenek a faluközpont erősségeinek, gyengeségeinek, illetve milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak a faluközpont fejlesztése kapcsán (SWOT-elemzés). A gyűlés tagjai az elhangzottakat kisebb csoportokban, asztalfacilitátorok segítségével dolgozták fel, és ugyanígy dolgoztak a problématérképen és a SWOT-elemzésen is.
A második napon a résztvevők részletesebben meghatározták az egyes célcsoportok szükségleteit, igényeit, tovább dolgoztak a problémalistán, majd fejlesztési ötleteket soroltak fel, és végül ezek közül választva, priorizálva közösségi akcióterveket dolgoztak ki. Beszámolónk tartalmazza mind az 5 legfontosabbként kiválasztott és kidolgozott fejlesztési ötletet, mind a többi fejlesztési javaslatot.
A mérlegelést követően a közösségi gyűlés így végül egy “zöld folyosó” létrehozását, új parkolási koncepció kialakítását, egy közpark létrehozását, közlekedésbiztonsági és forgalomszabályozási intézkedéseket, valamint egy gazdaságélénkítő akcióterv megvalósítását javasolja Pilisborosjenő településvezetésének.
A közösségi gyűlés 30, illetve a végül részt vevő 22 főnek adott lehetőséget arra, hogy közösen gondolkodva és együttműködve közvetlenül is beleszólhassanak a faluközpont fejlesztési terveinek alakításába.
A hatása azonban túlmutat a résztvevők körén. A javaslatok közzététele után még több ember megmozgató, bevonó párbeszéd indulhat meg a falu fenntartható jövőjéről és az itt lakók életminőségéről.
